4 magára hagyott cicát talál a gazda – mikor felnőnek kiderül hogy nem közönséges macskák

Az élet tele van meglepetésekkel. Egy orosz gazda története is alátámasztja ezt a kijelentést. Egyik nap bement a pajtába és négy kiscicát talált, teljesen egyedül voltak. Mikor felvette az egyiket azonnal látta, hogy ez nem egy szokványos házi macska.

Azt viszont nem tudta, hogy milyen macskát tart a kezében. Ezért felvette a kapcsolatot a Daursky Természetvédelmi Központtal. A cicák olyan kicsik voltak, hogy még a szemük sem nyílt ki. Kiderült, hogy pusztai macskákról van szó. Ezt a macskafajtát manoel-nak is nevezik.

A pusztai macska Közép-Ázsiában honos, kisebb testű, a házi macskára nagyon hasonlító ragadozó. Széles kerek feje van, fülei kicsik és lekerekítettek. A koponyája elől mintha teljesen egyenes lenne, szeme is más, óriási pupillái vannak. A szőrzet gyakran vöröses-ezüstszürkés színezetű. Hosszú bundája miatt kicsinek, a házi macskánál kerekebbnek tűnik.

A cica homlokán fekete foltok láthatók, szőre a hasán hosszabb, mint a test más részein. A mancsa mindenütt szőrös, farka viszonylag rövid és vastag, fekete gyűrűk díszítik. A farokszőrzet alul inkább barnás, felül pedig feketés-szürke. A pusztai macska súlya 2,5 és 5 kg között mozog. Hossza 50 – 65 centiméter, farka 21 -30 cm.

Mivel a cicákat az anyjuk elhagyta, az állatmentők úgy döntöttek, hogy a kicsiket cicamamáknál helyezik el. Remélték, hogy a cicaanyukák befogadják őket és gondoskodni fognak róluk.

Ezek után izgatottan várták, hogyan reagálnak a cicamamák a kicsinyekre. Aggodalomra azonban nem volt semmi okuk, mert a kicsiket azonnal befogadták. Minden rendben volt, a kicsik pedig szépen fejlődtek.

A kicsikből gyönyörű, erős, önálló felnőtt állatok lettek. A gondozók imádták őket de pontosan tudták, hogy vissza kell őket engedni a természetbe.

Nehéz volt tőlük megválni de a pusztai macskának a természetben van a helye. Azt viszont észrevették a munkatársak, hogy a cicák télen sokat veszítettek súlyukból.

Ezért úgy döntöttek, hogy télire ismét magukhoz veszik őket. Úgy tűnt, még nem elég erősek ahhoz, hogy a hideg orosz telet túléljék. Tavasszal a macskákat ismét kiengedték az erdőbe.

El tudjuk képzelni, mennyire megdöbbenhetett a gazda,mikor meglátta a kiscicákat a pajtában. Nagyon örülünk, hogy a cicák jó helyre kerültek és szép felnőtt cicákká váltak. Kérjük oszd meg ezt a történetet barátaiddal.

Forrás:

csodalatos

Facebook Hozzászólások:

Hozzászólás